Az egyik legizgalmasabb dolog a kannabisz növényben az, ahogyan kölcsönhatásba lép testünk belső rendszereivel. Kiderült, hogy amint egyre többet megtudunk a kannabisznövény által termelt kannabinoidokról (fitokannabinoidok), egyre többet tudunk meg saját testi felépítésünkről is, az általunk létrehozott kannabinoidokról (endokannabinoidok) és azok funkcióiról is.
Mi az endokannabinoid rendszer?
Mindannyiunkhoz tartozik egy endokannabinoid rendszer (EKR rendszer), ennek szerepe a testünk szabályozása, az egyensúly fenntartásának vagy a homeosztázis (élő szervezetek alkalmazkodó képessége a változó környezethez, a szervezet belső állapotának állandóságát biztosító élettani folyamatok összessége) fenntartásának elősegítése. A belső homeosztázis elérésekor a csúcsteljesítmény érhető el, ellentétben azzal, amikor a testnek endokannabinoid rendszerben hiányai vannak.
Mit csinál az endokannabinoid rendszer?
A belső egyensúly iránti igény miatt az endokannabinoid rendszer a halak, hüllők, madarak és emlősök, köztük az emberek homeosztázisának fenntartása érdekében működik. A fájdalom, a stressz, az étvágy, az energia, a szív- és érrendszeri funkciók, a szaporodás és az alvás csak néhány olyan folyamat, amelyben az EKR részt vesz.
Mik azok az endokannabinoidok?
Az emberi endokannabinoid rendszer három fő összetevőből áll: kannabinoid receptorok, endokannabinoidok és az ezeket lebontó enzimek. Ez a rendszer az egész testben jelen van - a véráramunk immunsejtjein, az egész idegrendszerünkön, a gerincvelő teljes tengelyén és gyakorlatilag az agy minden sejtjén. Még a bőrünkben is vannak kannabinoid receptorok.
Hogyan fedezték fel az endokannabinoid rendszert?
A test természetesen úton termel endokannabinoidokat, a két legelterjedtebb: anandamid és 2-arachidonoilglicerin (2-AG). Az anandamidot az 1990-es években fedezték fel, ezért még mindig sok kutatásra van szükség annak teljes megértése érdekében, az anandamid gyökere a szanszkrit „ananda” szóból származik, ami örök boldogságot vagy boldogságot jelent.
Anandamid és 2-AG igény szerint termelődnek és keresik a CB1 és CB2 kannabinoid receptorokat. A CB1 receptorok befolyásolják a motoros és a kognitív funkciókat, míg a CB2 receptorok kritikusabb szerepet játszanak az idegsejtek védelmében. Noha ezt a két receptort tanulmányozták a legjobban, vannak más olyanok, amelyekhez a kannabinoidok kötődhetnek, mint például a test hőmérsékletérzetéért felelős TRPV fehérjék.
Noha a CB és a TRPV receptorok az EKR fő szereplői, legalább három másik receptor létezik, amelyek kannabinoid receptoroknak tekinthetők: GPR55, GPR18 és GPR119.
A CB1 receptorok nagyrészt a központi idegrendszerben találhatók, ahol az agy sokféle funkcióját szabályozzák, más neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok, specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig, üzenetet szállítsanak), például szerotonin, dopamin és glutamát felszabadulását.
Gondoljon a neurotranszmitterekre, mint emberekre egy kereszteződésnél: Az EKR közlekedési lámpa ként működik, lehetővé téve számukra, hogy szigorúan ellenőrzött intervallumokban és számokban haladjanak át.
A CB2 receptorok többnyire az immunsejteken találhatók, amelyek a testben és az agyban keringenek a véráramon keresztül. Ezek a receptorok néhány kiválasztott agyi régió neuronjain is megtalálhatók, és részt vesznek a fájdalomcsillapításban, a gyulladáscsökkentésben és az idegsejtek védelmében.
Hogyan segíti a CBD az endokannabinoid rendszert?
Mivel testünk eredetileg is „házon belüli” endokannabinoidokat használ számos funkció szabályozására, rengeteg potenciális hellyel rendelkezik a szervezetünk, ahol a fitokannabinoidok is aktiválódhatnak. A fent említett ismert és potenciális kannabinoid receptorokon túl a fitokannabinoidok sok más célponthoz kötődnek. Például a kannabidiol (CBD) legalább 12 helyen kapcsolodik az agyban.
A CB1 és CB2 receptorokat kódoló gének a CNR1 és a CNR2. Ezek a gének különösképpen érdeklik a tudósokat, mivel mutációval eltérő reakciókat eredményezhetnek a szervezet endogén kannabinoidjaira, amelyek befolyásolhatják az egészségi állapotot és a betegség állapotát.
A CNR1 néhány változása összefügg az elhízással és a pszichiátriai rendellenességekkel, például a skizofrénia, a depresszió, a szorongás, valamint a kábítószer- és alkoholfüggőség. Úgy gondolják, hogy ezen genetikai változatok további vizsgálata számos olyan betegség megelőzéséhez és kezeléséhez vezethet, amelyek az EKR diszfunkcióján alapulnak. Sokkal több kutatásra van szükség annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük az EKR egészségben betöltött szerepét, és azt, hogy a rendszer genetikai változékonysága hogyan járul hozzá a betegséghez.
Habár EKR-ek között sok a közös pont, mindenki sajátos: az anandamid és a 2-AG termelésének és lebontásának sebessége rendkívül változatos lehet, akárcsak a testünkben található kannabinoid receptorok szintje.